2010. 04. 25.

Sokáig nem jöttek a labdák

hirextra.hu

-Mikor és hol láthatunk legközelebb fellépés közben?

- Két produkcióban "dolgozom" párhuzamosan. A zenés-táncos revü- showban a 20-as, 30-as évek Amerikájának zenei és színpadi világába szeretném kalauzolni a közönséget egy 7 fős tánckarral. A műsorban a látvány legalább annyira fontos szerepet játszik, mint a hangzás. A jazz zenekarommal pedig különböző rendezvényeken szoktam fellépni, ilyen volt például Sophia Loren fiának az esküvője és Gorbacsov születésnapja.

- Korábban olvashattuk, hogy a Depeche Mode kétszer is ellátogatott a koncertedre. Kevés embert ér ekkora megtiszteltetés; hogyan "viselted"?

- A Depeche Mode 2006-ban koncertezett nálunk először. Akkori szervezőjük látta a műsoromat, amely akkor már 4 éve futott. Amikor megtudta, hogy a zenekar rendelkezik egy szabad estével, akkor jött a felkérés az exkluzív, zártkörű előadásra a zenekar részére; megkapták...

Amikor idén januárban újból Magyarországon jártak, ismét látni szerették volna a Show-t az egyetlen szabad estéjükön. Ez nagyon-nagyon jólesett és büszke vagyok rá (mosolyog).

- Külön produkcióval készültél az exkluzív felkérésre?

1éve volt a premiere az új show-műsoromnak, ezt mutattuk be nekik. Megtiszelt az érdeklődésük,örültem a kitörő lelkesedésüknek és,hogy ismét zajosan kimutatták a tettszésüket .Megnyugodtam,hogy nem bánták meg a programválasztásukat.

- Fel van adva a lecke, ha egy ennyire ismert zenekartól kapsz felkérést. Mennyire izgultál?

- Megmondom őszintén, nagyon izgultam aznap este. Ez egy órás műsor swing elemekkel, nem az a műfaj, amit ők képviselnek. Nem gondoltam komolyan, hogy ők egy ilyen műsort végig tudnak ülni. Nagyon meglepődtem, hogy figyelemmel végigülték, majd felállva tapsoltak és még az öltözőmbe is bejöttek a stáb tagjai. Nagyon aranyosak (barátiak, érdeklödök és kedvesek) voltak.

- Hogy is fogalmazzunk, nem "akárkiktől" kaptál elismerést. Mennyire hatott ez rád?

-Egy megerősítés volt a pályámon az, hogy 4 év után nem felejtettek el, sőt, külön kérték a műsort. Az utána történő elismerésük pedig meghatott.

- Gorbacsov?

- A két Depeche Mode között volt meg..Az egykori elnök 75. szülinapi estjét magyarok szervezték a horvátországi Primostenben, még 2006 szeptemberében. Ők kerestek meg, azt szerették volna, ha én éneklek a születésnapi partyn. Három napot töltöttünk együtt, nagyon érdekes élmény volt. Még gyerekkoromból emlékeztem rá, de nem gondoltam volna, hogy 20 év múltán is ennyire erőteljes ember benyomását kelti. Érezhető volt, hogy egy meghatározó figurája az emberiség történelmének.

- Gyerekkorodban gondoltad volna, hogy testközelből ismered meg a politika vagy a popkultúra ikonjait?

- Sosem gondoltam, hogy ez velem valaha is megtörténhet, még utána sem akartam elhinni- nevet fel Brigi. Rengeteget hívtak külföldre, de nem volt meg bennem a kalandvágy, hogy el is menjek. Nem a nemzetközi karrier volt a fő célom, egyszerűen csak haladni akartam az utamon. Ezért lepődtem meg a "nagy megkereséseken", mert sokkal kisebb célokért küzdöttem éveken keresztül.

-Milyen kisebb célokra gondolsz?

- Gyakorlatilag tíz éve énekelek. Akkor a magyar könnyűzenei piac – ami most sem könnyű- hihetetlenül be volt szűkülve, semmilyen nyitottság nem volt a kiadók részéről. 2006-ban jelent meg az első lemezem, én sokkal hamarabb szerettem volna. Ez a célom nem tudott megvalósulni, mert nem tudtam azonosulni az akkori elvárásokkal és-(példának okáért, nem álltam be egy lányzenekarba énekelni-ami akkor nagy divat volt- vagy az akkori rádios játszás érdekében számomra vállalhatatlan zenét csinálni)- Az évek során viszont megtanultam, hogy türelmesnek,kitartónak és nagyon nyitottnak kell lenni, soha nem tudhatja az ember, hogy mi fog történni.

Emlékszem azokra az évekre, amikor csak tanultam-tanultam és nem pottyantak az ölembe a labdák, azaz a lehetőségek. Úgy éreztem, hogy ez a hivatásom, ami mellett ki kell tartanom a kudarcok ellenére is; végeztem a dolgom teljes szívemből.

Ha nem így teszek, nem vártam volna felkészülten azt a labdát és kipottyant volna az ölemből.

- Azt gondolom ilyen nevek és lehetőségek után fel van adva a lecke: nem neked, hanem a külföldnek; kíváncsian várjuk ki fogja felkérni Erdőhegyi Brigittát a közeljövőben. Szeretsz kirándulni?

- Mostanában éreztem rá az ízére. Lehet, hogy pont azért, mert sok mindent megvalósítottam abból, amit szerettem volna. Egy éve kezdem azt megtanulni, hogy ki kell kapcsolni a néha a kerékvágásból. Ki kell menni a természetbe, imádom, hogy végre itt a tavasz! De a nyarat várom a legjobban, mert a tengerért annyira meg vagyok zavarodva, hogy az egész nyarat legszivesebben a tenger közelében tölteném.

- Legkedvesebb nyaralóhelyed?

- Nagyon tetszett Párizs, de tényleg a sós habokért bolondulok, ebben menthetetlen vagyok. Sokféle tenger partján sütkéreztem már, például Görögország, Törökország, Spanyolország, Mexikó strandjain, de eddig a horvát partok elégítették ki maradéktalanul komfortérzetemet.

A Maldív-szigetek talán felülírhatná ezt a véleményem, de a sors eddig nem akarta, hogy eljussak oda: háromszor vágtam neki az útnak, de egyszer sem érkeztem meg. Először a Cunami miatt maradt el, utána a repülőgépen nem maradt hely, a harmadik kudarc okára már nem is emlékszek.

- Félsz a repüléstől?

- Nem, de jobban örülök, amikor autóba ülünk és rászánunk két hetet egy pörgős nyaralásra. Így voltunk Olaszországban. Bejártuk Toszkánát, Veronát, Firenzét, Viareggiot. Nagyon élveztem, hogy folyamatosan mentünk, nem foglaltunk előre hotelszobát, egyszerűen belevetettük magunkat a mediterrán élet hétköznapi ritmusába.