"Amikor együtt zenélünk az felér egy csodás szeretkezéssel" - Erdőhegyi Brigitta Swing Koncert Show-jának szinházi változata a Mikroszkóp szinpadon debütált.

2011. 03. 18 Zene.hu
koncert

Erdőhegyi Brigi örök szerelme az aranykor, azaz a 20-as, 30-as évek zenéje. Legújabb, Csak a jóból című revüshowjával ezúttal a Mikroszkóp Színpad intim szférájában csábítja közönségét a szving varázslatos, pezsgő világába. Exkluzív beszélgetés zenéről, táncról és a mindent átható erotikáról.

A mindig szexi Erdőhegyi Brigi többéves Cotton Club-beli, illetve az idén tavasszal az Urániában megrendezett nagyszabású, exkluzív Swing Koncert-Show-ja az évek során egyre kiforrottabbá, látványosabbá vált. A műfaj igazi otthona azonban nem feltétlenül a nagyszínpad, hanem lehet egy meghittebb, szűk, intim tér – jelen esetben a Mikroszkóp Színpad –, ahol a muzsika, a látvány, az egészséges erotika és természetesen Brigi személyisége szokatlan egységben működik együtt.

A Csak a jóból névre hallgató produkció nem ígér kevesebbet, mint felpezsdülést, felhőtlen szórakozást és töméntelen mennyiségű tánczenét.
A felmerülő miértekre a legkompetensebb személy válaszol…

– A muzsika emberekre gyakorolt pozitív hatása évezredek óta vitathatatlan. Számodra mitől különleges az aranykornak nevezett – a 20-as, 30-as és 40-es éveket magában foglaló – időszak zeneisége?
– Úgy érzem, ez a korszak eleve minden izében – nemcsak a zenében, hanem más művészeti ágakban is – nagyon kivételes volt, ami egy nagyon különleges, magával ragadó atmoszférával bírt. A stílusosság, az elegancia, a játékosság, az életigenlés fémjelezték ezt a korszakot. Ez természetszerűleg a zenében is abszolút mértékben megnyilvánult, hiszen ezek a fogalmak jellemzik a szvinget, a dzsesszt, valamint ennek a kornak a stíluselemeit. Egyáltalán az élő zene öröme – gondolok itt a gazdagságára, felkavaró hangulatára – mostanság sajnos egyre inkább háttérbe szorul.

A Cotton Club több éven keresztül adott otthont az önálló műsorodnak. Az idei év elején az Uránia Színházban varázsoltad el szvingesteddel a közönséget. Mennyiben más ez a mostani, Csak a jóból című revüshow?
– A Mikroszkóp Színpad nevéből is kiderül, hogy pici. Egy pici, vörös, bársony ékszerdoboz, ami pontosan emiatt alkalmas lehet egy meghitt, bensőséges hangulat megteremtésére. Oda tudjuk varázsolni ezt az izgalmas világot. Nekem a helyszínválasztás amúgy is mindig nagyon fontos, mert hiszem, hogy ennek a különleges atmoszférának a megteremtéséhez elengedhetetlen.
Boldoggá tett az Uránia-beli koncertem is, ami igazi unikum volt, mert a hely tökéletesen alkalmas egy nagyszabású koncertshow számára, amely az aranykort idézi. Itt és most – alkalmazkodva a Mikroszkóp Színpad adottságaihoz – hasonló eszköztárral szeretnénk elérni, hogy a publikum igazi időutazásnak lehessen részese, és elvarázsolva érezze magát, de meghittebben, közelebb egymáshoz. Egy lehengerlő, zenés táncos show-val készülünk hét fergeteges táncossal, sztepp-produkcióval, korhű jelmezekbe öltözve, a kort tökéletesen megidéző látványelemekkel színesítve, a kor nagy, emlékezetes musical- és latin slágereit felelevenítve, azt egy csipetnyi dzsesszel megfűszerezve, jó sok szvinggel, bossa novával, valamint csipetnyi bluesszal, szambával és cha-cha-cha-val megbolondítva. Szeretném, ha emlékezetes este lenne azok számára, akik eljönnek.

– A nőiességeddel művészi módon bánsz. Az erotika mekkora szerepet játszik az életedben?
– Az erotika fontos, és mindenben benne van, a jó zenében is, a szvingben pedig aztán pláne. Az erotika játékosság, lüktetés, szenvedély, egyet jelent a dzsesszel. Talán ezért van, hogy amikor együtt zenélünk, és érzem, hallom a bandát magam körül, az felér egy csodás szeretkezéssel; olyan, mintha együtt dobbanna a szívűnk. Ez egy nagyon intim dolog, és ha ezt érzi a közönség, bele tudjuk húzni őket ebbe a varázslatba, az egy fantasztikus egységélmény, csakúgy, mint a szerelem, feloldódnak a határok.

– A szving és pop műfaján túl szándékozol-e más partokra is evezni? Mennyire vagy kalandvágyó?
– Ezeken kívül latin dalokat, bluest is szoktam előszeretettel énekelni. (Tinédzserkoromban első alkalommal egy rockabilly bandában énekeltem, de most nem tervezek ilyesmit.) Viszont az éneklésen kívül még nagyon közel áll hozzám a tánc, tekintettel a balettos múltamra. Ez meghatározó része a show-imnak is, de azt hiszem, a felsoroltak között bőven ki tudom élni azt a kalandvágyat, ami bennem van – mármint, ami a zenére vonatkozik. Persze ezeken belül mindig jó kipróbálnia magát az embernek. Ám, ha őszinte vagyok, mindig rengeteg feladatot és kihívást tartogat számomra az adott, előttem álló show vagy projekt, mert nagyon komplex. Ráadásul minden apróságban – a legelejétől a legvégéig – szervesen benne vagyok; olyannyira, hogy néha úgy érzem, ez már őrültség, nem is kalandvágy.

– A mesebeli aranyhaltól mit kívánnál magadnak?
– Azt kívánom magamnak, amit mindig mindenki másnak is: a lehető legjobban érezni Istent magunkban, másban, mindenben, illetve érezni, tudni, hogy milyen jó embernek lenni!