Sorry magazin

> 2011. 01. 04. Sztárok újévi divatja Sorry magazin Ha az ismert énekesnőre gondolunk, akkor fejben egyből társítjuk hozzá a nőiesen elegáns kifejezést is. Erről árulkodnak azok a ruhák is, amiben Brigit nemrégiben fotózták.

Brigi ruhatárának kétféle vonala van tulajdonképpen: az egyik a fellépőruhák, amíg valóban elegánsak, és hűen tükrözik azt a világot, ami jellemző a 20-30-as évek Amerikájára. A jazz műfaja ugyanis megkívánja ezt a fajta öltözéket, az énekesnő pedig nem csak az éneklésre, hanem a körítésre is nagy hangsúlyt fektet, ezáltal egy igazán minőségi produkciót létrehozva. A hétköznapi életben azonban szívesen bújik farmerba, amit szeret párosítani egy kicsit vagányabb felsővel és csizmával. Szereti egyébként a nőies magassarkúkat is, de inkább csizma párti. A konzervatív eleganciának sem akkora híve, hiszen imádja mindenben az ellentéteket, így a ruhákban is, emiatt a hétköznapi viselete igazán extravagáns szokott lenni. Ami pedig a szilvesztert illeti, öltözéke attól függ, hogy éppen aznap a színpadon van, vagy pedig egy buliban búcsúztatja az óévet a barátai társaságában. Rosta N. Napsugár

 

Képmás magazin

> 2010. 06. 12. Képmás interjú \"Ha az utadon vagy, vezetnek, ha nem, akkor ráncigálnak felülről\"

Erdőhegyi Brigitta énekelt Sophia Lorennek fia esküvőjén, fellépett Gorbacsov születésnapi ünnepségén, revüműsorát kétszer is megtapsolta a Depeche Mode. Mindenki lebeszélte róla, mégis megvalósította álmát: itthon lett sikeres jazz énekes. Hogyan lettél énekes? Szerencsém volt a szüleimmel, nagyon nyitottak a művészetek felé. Korán felismerték, hogy van tehetségem a tánchoz, így 3 éves koromtól balettiskolába jártam. Gyerekkorom a táncolásról szólt, balerinának készültem. Később észrevettem, hogy a zene nagyon fontos az életemben, felszabadított. Nem voltam arról meggyőződve, hogy csak a táncban fog kiteljesedni az életem. Aztán fokozatosan „csúszott be” az éneklés: a balettiskola mellett Schubert Évánál tanultam, kamaszkorom után pedig a klasszikus hangképzés alapjait kezdtem el tanulni. Ért meghatározó élmény útkeresés közben? Tizenéves koromban kezembe került a nagyapám fiókjából egy bakelit lemez, Azok a 20-as évek címmel. A válogatáslemezen az akkori magyar jazz kiválóságai -mint például Cserháti Zsuzsa- énekeltek jazz sztenderdeket angol nyelven. Szavakban leírhatatlan boldogságot éreztem a zene hallgatása közben. Folyamatosan arra gondoltam, hogy ha ennek az érzelemvilágnak csak a negyedét vissza tudnám adni, már boldog embernek érezném magam. Ez az élmény meghatározó volt a későbbiekben, ragaszkodtam hozzá, hogy ezt a műfajt énekeljem a későbbiekben. Támogattak ebben? Mindenki lebeszélt róla. Nem értették, hogy egy 18 éves kislány miért akar 60evvel korábbi zenét énekelni, azt végképp nem tudták elképzelni, hogy ebből majd meg is lehet élni a későbbiekben. Engem viszont ez a zenei világ inspirált, nem akartam a 90-es évek divatjának és elvárásainak megfelelően egy lányzenekar tagjaként működni. Úgy tűnik az idő téged igazolt.12 éve lépsz fel hetente a 20-as évek zenéjére épülő revüműsoroddal, világhírű muzsikusok ismertek el, többükkel közösen is dolgoztál. Kik segítettek utadon? A tanáraim sokat segítettek, bár szintén \"rögeszmésnek\" tartottak és próbáltak könnyedebb boldogulás felé terelgetni. Aztán egy idősebb kollégám segített: \"Kicsikém, ha már ennyire nem tudlak lebeszélni erről, akkor elviszlek meghallgatásra egy világhírű jazz zongoristához, aki ráadásul magyar.\" Ezután Garay Attila éveken át tanított énekelni. Nemcsak egy kultúrára igényesebb kor ízlésvilágát és minőségét adta át nekem, a hangomat is maximálisan a jazz hangzás irányába terelte. Jól ismerte ezt a világot, a tanár úr a jazz világ nagyjai ismerték el és utaztak miatta hazánkba csak dolgozhassanak vele. Már több éve jártam hozzá, amikor elvittem neki azt a lemezt, ami inspirált a pályámon; kiderült, hogy ő a zenei rendezője, megdöbbentett ez a \"véletlen\". Már volt színpadi gyakorlatod amikor elkezdtél énekelni, hiszen fiatalkorodtól kezdve balett táncosként szerepeltél. Mi a véleményed, a mai zenei tehetségkutatókon \"befutó\" fiatalok nem csöppennek túl mély vízbe? Én felnőtt emberként lettem énekesnő, a közönséghez is volt időm hozzászokni. Pozitívumnak tartom, hogy emberek jutnak lehetőséghez úgy, hogy ezek a műsorok tulajdonképpen -ha bújtatva is- de bulvárigényt szolgálnak ki. Hála Istennek kaptunk pár énekest, akik valódi élménnyel és tehetségükkel gazdagítanak minket. Én azonban sokukat féltem. Ha valakinek nincs kialakult világnézete, sziklaszilárd énképe – és 16 évesen miért lenne-, akkor a hirtelen jött népszerűség okozhat frusztrációkat. A bulvármédia az elmúlt két évben is sokat változott, egy felnőtt embernek is kőkeményen feladja a leckét. Aki nem tapasztalt ebben a világban, az csak az ösztöneire hagyatkozhat. Befolyásolja a zenei közízlés minőségét a tehetségkutató valóság show-k térnyerése?A közízlést természetesen a média nagy mértékben befolyásolja. Természetesen ezen kívül más dolgok is hatással vannak a mára kialakult helyzetnek itt Magyarországon a zenei területen. Rengeteg fájdalmas tapasztalatom van arra nézve, hogy mennyire nincs sok esetben becsülete a minőségi munkának és mennyire nem is igénylik. Többször tapasztalom, hogy szerencsés esetben adottak lennének a feltételek ahhoz ,hogy élőzenét kapjon a hallgató. Előfordul azonban, hogy nincsenek tisztában ennek varázsával. Rossz látni, hogy háttérbe szorul az igényes szórakoztatás. Nem vágyódtál el? Külföldön is sikeres pályafutás várhatott volna rád.Rengeteg nemzet közönsége előtt kipróbálhattam magam. Sok sikerélmény ért ennek kapcsán és ezért hálás vagyok. Többször adódott, adódik lehetőség rá de az érzelmeim alapján döntök és én nagyon kötődök a hazámhoz. A karrier szempontjából nem feltétlen szerencsés tulajdonság. Én mindig itthon akartam lenni. Radnóti Miklós életere gondolok. Őt figyelmeztették, hogy menjen el itthonról, mert a biztos pusztulás vár rá, mégis maradt. Azt mondta, ha ez a sorsom, akkor vállalnom kell. Ez most abszurdnak tűnik és nehéz megérteni, de néha azért eljátszom a gondolattal vajon az én ragaszkodásomnak hol lennének a határai. Hihetetlen mélységei vannak az érzésnek ,ami az otthont jelenti.Ha nincs meg ez a ragaszkodás egy fiatalban, amit én érzek, akkor nagyon jól teszi, ha kimegy szerencsét próbálni. \"Nyugaton\" jobban értékelnék a tehetséget? A minőséget értékelik jobban. Sok magyar operatőr, filmrendező külföldön söpörte be az elismeréseket, itthon ismeretlenek voltak. Pár Oscar díj után már itthon is elismerték őket kénytelen-kelletlen. Hiányzik az igény a minőségi produkcióra. Biztos külföldön is ott van a negatív oldal, de mégis elismerik, ha valaki vért izzadva dolgozza ki magából a tehetségét. Engem az bosszant a legjobban, hogy gyakran akkor sem adnak teret az újításnak, ha azért a kisujjukat sem kell mozdítaniuk. Téged mi hajtott előre? Gyerekkoromban gondoltam el, hogy kell legyen egy koncepcióm az életről, amiben hiszek, mert az fog előre vinni. Egyszerű volt a terv: énekelni akartam, mert ettől éreztem magam boldognak. Majd észre fogom venni, ha nem működik, de amíg egy szikrányi esélyt is látok, nem szabad a lelkesedést elveszíteni.Minden eredményt ugyanis megelőz egy olyan időszak, amikor úgy érzed, hogy bekötötték a szemed, mész az aknamezőn és minden erő ellened dolgozik, az álmok távolinak tűnnek. Ezért éreztem fontosnak, hogy olyasmit csináljak amit imádok mert abból folyamatosan erőt tud meríteni az ember. Hálás vagyok az égieknek azért amit a zenétől kaptam.

 

hirextra.hu

> 2010. 04. 25. Sokáig nem jöttek a labdák hirextra.hu -Mikor és hol láthatunk legközelebb fellépés közben?

- Két produkcióban \"dolgozom\" párhuzamosan. A zenés-táncos revü- showban a 20-as, 30-as évek Amerikájának zenei és színpadi világába szeretném kalauzolni a közönséget egy 7 fős tánckarral. A műsorban a látvány legalább annyira fontos szerepet játszik, mint a hangzás. A jazz zenekarommal pedig különböző rendezvényeken szoktam fellépni, ilyen volt például Sophia Loren fiának az esküvője és Gorbacsov születésnapja. - Korábban olvashattuk, hogy a Depeche Mode kétszer is ellátogatott a koncertedre. Kevés embert ér ekkora megtiszteltetés; hogyan \"viselted\"? - A Depeche Mode 2006-ban koncertezett nálunk először. Akkori szervezőjük látta a műsoromat, amely akkor már 4 éve futott. Amikor megtudta, hogy a zenekar rendelkezik egy szabad estével, akkor jött a felkérés az exkluzív, zártkörű előadásra a zenekar részére; megkapták... Amikor idén januárban újból Magyarországon jártak, ismét látni szerették volna a Show-t az egyetlen szabad estéjükön. Ez nagyon-nagyon jólesett és büszke vagyok rá (mosolyog). - Külön produkcióval készültél az exkluzív felkérésre? 1éve volt a premiere az új show-műsoromnak, ezt mutattuk be nekik. Megtiszelt az érdeklődésük,örültem a kitörő lelkesedésüknek és,hogy ismét zajosan kimutatták a tettszésüket .Megnyugodtam,hogy nem bánták meg a programválasztásukat. - Fel van adva a lecke, ha egy ennyire ismert zenekartól kapsz felkérést. Mennyire izgultál? - Megmondom őszintén, nagyon izgultam aznap este. Ez egy órás műsor swing elemekkel, nem az a műfaj, amit ők képviselnek. Nem gondoltam komolyan, hogy ők egy ilyen műsort végig tudnak ülni. Nagyon meglepődtem, hogy figyelemmel végigülték, majd felállva tapsoltak és még az öltözőmbe is bejöttek a stáb tagjai. Nagyon aranyosak (barátiak, érdeklödök és kedvesek) voltak. - Hogy is fogalmazzunk, nem \"akárkiktől\" kaptál elismerést. Mennyire hatott ez rád? -Egy megerősítés volt a pályámon az, hogy 4 év után nem felejtettek el, sőt, külön kérték a műsort. Az utána történő elismerésük pedig meghatott. - Gorbacsov? - A két Depeche Mode között volt meg..Az egykori elnök 75. szülinapi estjét magyarok szervezték a horvátországi Primostenben, még 2006 szeptemberében. Ők kerestek meg, azt szerették volna, ha én éneklek a születésnapi partyn. Három napot töltöttünk együtt, nagyon érdekes élmény volt. Még gyerekkoromból emlékeztem rá, de nem gondoltam volna, hogy 20 év múltán is ennyire erőteljes ember benyomását kelti. Érezhető volt, hogy egy meghatározó figurája az emberiség történelmének. - Gyerekkorodban gondoltad volna, hogy testközelből ismered meg a politika vagy a popkultúra ikonjait? - Sosem gondoltam, hogy ez velem valaha is megtörténhet, még utána sem akartam elhinni- nevet fel Brigi. Rengeteget hívtak külföldre, de nem volt meg bennem a kalandvágy, hogy el is menjek. Nem a nemzetközi karrier volt a fő célom, egyszerűen csak haladni akartam az utamon. Ezért lepődtem meg a \"nagy megkereséseken\", mert sokkal kisebb célokért küzdöttem éveken keresztül. -Milyen kisebb célokra gondolsz? - Gyakorlatilag tíz éve énekelek. Akkor a magyar könnyűzenei piac – ami most sem könnyű- hihetetlenül be volt szűkülve, semmilyen nyitottság nem volt a kiadók részéről. 2006-ban jelent meg az első lemezem, én sokkal hamarabb szerettem volna. Ez a célom nem tudott megvalósulni, mert nem tudtam azonosulni az akkori elvárásokkal és-(példának okáért, nem álltam be egy lányzenekarba énekelni-ami akkor nagy divat volt- vagy az akkori rádios játszás érdekében számomra vállalhatatlan zenét csinálni)- Az évek során viszont megtanultam, hogy türelmesnek,kitartónak és nagyon nyitottnak kell lenni, soha nem tudhatja az ember, hogy mi fog történni. Emlékszem azokra az évekre, amikor csak tanultam-tanultam és nem pottyantak az ölembe a labdák, azaz a lehetőségek. Úgy éreztem, hogy ez a hivatásom, ami mellett ki kell tartanom a kudarcok ellenére is; végeztem a dolgom teljes szívemből. Ha nem így teszek, nem vártam volna felkészülten azt a labdát és kipottyant volna az ölemből. - Azt gondolom ilyen nevek és lehetőségek után fel van adva a lecke: nem neked, hanem a külföldnek; kíváncsian várjuk ki fogja felkérni Erdőhegyi Brigittát a közeljövőben. Szeretsz kirándulni? - Mostanában éreztem rá az ízére. Lehet, hogy pont azért, mert sok mindent megvalósítottam abból, amit szerettem volna. Egy éve kezdem azt megtanulni, hogy ki kell kapcsolni a néha a kerékvágásból. Ki kell menni a természetbe, imádom, hogy végre itt a tavasz! De a nyarat várom a legjobban, mert a tengerért annyira meg vagyok zavarodva, hogy az egész nyarat legszivesebben a tenger közelében tölteném. - Legkedvesebb nyaralóhelyed? - Nagyon tetszett Párizs, de tényleg a sós habokért bolondulok, ebben menthetetlen vagyok. Sokféle tenger partján sütkéreztem már, például Görögország, Törökország, Spanyolország, Mexikó strandjain, de eddig a horvát partok elégítették ki maradéktalanul komfortérzetemet. A Maldív-szigetek talán felülírhatná ezt a véleményem, de a sors eddig nem akarta, hogy eljussak oda: háromszor vágtam neki az útnak, de egyszer sem érkeztem meg. Először a Cunami miatt maradt el, utána a repülőgépen nem maradt hely, a harmadik kudarc okára már nem is emlékszek. - Félsz a repüléstől? - Nem, de jobban örülök, amikor autóba ülünk és rászánunk két hetet egy pörgős nyaralásra. Így voltunk Olaszországban. Bejártuk Toszkánát, Veronát, Firenzét, Viareggiot. Nagyon élveztem, hogy folyamatosan mentünk, nem foglaltunk előre hotelszobát, egyszerűen belevetettük magunkat a mediterrán élet hétköznapi ritmusába.