Át a falakon

Úgy fut az idő -
elrabol éveket,
s egy perc alatt
elviszi kincseimet.

Úgy fogy az erő!
Egy gyönyörű, festett képről
egy mozdulat
letörli színeidet.

Most újra szabadon!
Át a falakon!
Látni akarom,
hogy szép a világ!

Nem maradok benn,
vár a szerelem!
Már látom, hogy merre tovább.

Hisz nélküled se színtelen ez a világ!
Bőven akad benne még csoda is.
amíg az én hitem él,
harcolok a szerelemért.

Nélküled sem engedem el a reményt,
nem hagyom, hogy ellopd az igazi fényt
hazug szép napokért!
Én harcolok a szerelemért! - Egy igaziért.

Hány gyönyörű hét,
mit akarok, s elhiszek.
- illúzió,
mit újra elveszítek.

Hány igazi volt,
ami már rég a múlté.
S az újabb után
csak még nehezebb.

Most újra szabadon!

Nélküled se színtelen ez a világ!

Szövegíró: Szabó Ági